A tudatos vásárló

A fogyasztó szempontjából – vagyis a te szempontodból – a reklám feladata az, hogy tájékoztasson, milyen új termékek jelentek meg a boltokban. A reklámozó cégek azonban nem (csak) tájékoztatni akarnak téged: fő érdekük, hogy te az ő terméküket vedd meg és abból is lehetőleg minél többet vegyél. Céljuk elérése érdekében mindenféle – időnként akár etikátlannak is nevezhető – „trükköket” vetnek be. Világszerte ma már reklámpszichológusok hada fáradozik azon, hogy kidolgozza a leghatásosabb módszereket, melyekkel a cégek téged vásárlásra bírhatnak.

Nem könnyű dolog egy-egy termékkel kitűnni a piaci tömegből, ezért a mai reklámok túlnyomórészt már nem is magát a terméket, inkább egy ahhoz kapcsolt életérzést akarnak eladni. „I’m lovin’ it!”, „Nyiss a boldogságra!”, „Mert megérdemlem!” – néhány tipikus példa a hangzatos szlogenre. A reklámok nem az eszünkre próbálnak hatni, hanem személyiségünknek azt a részét veszik célba, ami felett kisebb a hatalmunk: az érzelmeinket. Észrevétlenül hatnak a bennünk rejlő magamutogatási vágyra, versenyszellemre és szeretetéhségre. Hiszen mindannyian vágyunk kitűnni a tömegből, vágyunk arra, hogy szebbek, jobbak legyünk másoknál, vágyunk az elismerő pillantásokra. A reklámok pedig szépen elhitetik velünk, hogy mindehhez a vásárláson keresztül vezet az út.

Légy észnél! Ha megtanulod felismerni a reklámok működését, könnyebben kivédheted, hogy manipulálni tudjanak. Nem függsz többé a reklámpszichológusok ravaszságától, nem vezethetnek meg ügyes marketingfogások. Önállóan, saját mérlegelésed alapján hozol majd döntést arról, melyik terméket veszed le a polcról és melyiket nem. Felszabadító érzés lesz!

GYAKORI REKLÁMTRÜKKÖK – Felismered, ha látod, hallod?

  • Hamis asszociációk gerjesztése: pl. a dezodorreklám, amely azt sugallja, hogy a dezodortól a nők bálványa leszel – pedig valójában csak jó illatod lesz tőle.
  • A tudományosság látszatát keltő kifejezések használata: „BiffidusEssensis™”, „kasmírprotein”, „maximum moisture szérum”. Ezektől a fantázianevektől a reklámok meggyőzőbbnek, a termékek különlegesnek hatnak, de a szavak legtöbbször semmi forradalmi összetevőt nem takarnak.
  • Szakértővel vagy hírességgel való reklámozás: pl. mosógépszerelő, aki csakis az adott vízkőtlenítőt ajánlja, vagy sportoló, aki mindig azt a bizonyos üdítőt issza. Ők a reklám hitelességét hivatottak növelni – ám jó, ha tudod, hogy a szakértőnek beállított szereplők gyakran színészek, a celebek pedig nem feltétlenül használják az adott terméket, csak épp pénzt kapnak azért, hogy ezt mondják.
  • Trükkös megfogalmazások, pl: „A macskák Whiskast vennének.” – ezt bizonyítani nem tudjuk, így megcáfolni sem; A Karate sampon segít a korpa elleni küzdelemben. – harcostársnak jó, samponnak nem biztos.
  • Ajándék a termékhez (pl. tusfürdő+strandpapucs): az „ajándék” ára nyilvánvalóan be van építve a termék árába, a vásárlónak mégis megvan az a hamis érzete, hogy valamihez ingyen juthatott hozzá – akár szüksége volt rá, akár nem.
  • Matrica- és figuragyűjtő kampányok: a kollekció teljessé tételéhez, mintegy „mellékesen” egy halom csokit, chipset, gyerekmenüt is meg kell venni (mikor mi mellé adják az extrát). Jellemzően a gyerekeket megcélzó reklámok a leggonoszabbak, hiszen a gyerek vágyainak – vagy éppenséggel hisztijének – a legtöbb szülő nehezen tud ellenállni.

JÓ neked!

„Az életben a legjobb dolgok ingyen vannak.” Enni, inni, eleget aludnia mindenkinek kell, és az sem árt, ha van fedél a fejünk fölött. Emellett az embernek lelki és szellemi szükségletei is vannak, amelyek a boldogságot, a kiegyensúlyozott életet szolgálják. Szeretjük, ha szeretnek minket, ha megvalósíthatjuk önmagunkat, ha álmodozhatunk. Írd össze legfontosabb szükségleteidet, majd nézd végig a listát: melyek azok, amelyeknek bolti vásárlással nem tudsz eleget tenni? Legközelebb ez alapján mérd fel egy újonnan reklámozott termék szükségességét! Ha úgy látod, hogy azzal a termékkel valójában nem jutsz közelebb a boldogsághoz, hagyd a polcon és találj ki valami programot helyette, ami örömet szerez neked és másoknak!